Az ágyon fekszem, és hallom a gép kellemetlen, zümmögő hangját. Kényelmetlenül helyezkedem el, a lábam már elzsibbadt, a kezem is erre a sorsa fog idővel jutni. A rajtam dolgozó férfi hangja oldja fel néha a csendet, de beszélgetésbe már nem bonyolódunk. Régóta megfogant már az…

Leszállok a vonatról, ismét véget ér egy nap ezzel a megszokottá vált cselekvéssel. Az ajtók becsukódnak mögöttem és a szerelvény lassan, zakatolva indul számomra már lényegtelen útjára. Lassan, komótosan lépkedek le az állomás lépcsőin, ügyelve a fokokban lévő hibákra,…

Nem az a legkifejezőbb megfogalmazás, hogy szeretek írni. Inkább szeretek felfedezni, átérezni, álmatlanul a gondolatokban tobzódni. Az ösvényen járva nem a végét keresni, hanem az utat övező fákat figyelni, ölelni, vagy ha úgy adódik levizelni. Az ágak közt játszó mókusokat…

Te csak ülSz velem szemben szótlanul, tekintetemtől bénultan és kicsit értetlenül, ahogy a lemenő nap fényében az árnyékom rád vetül. Ne csak engem láss, bennem láss, sZememből olvasd ki, mire vágyom. Fedezd fel benne milyen az örök gyermek őszinte ártatlan mosolya, a kamasz…

Vallomás? Talán. Búcsúdal? Talán. Sokszor és sokat vétkeztem, és legtöbbször élveztem. Mikor kérdezték, csak széttettem két kezem. Egy álom elvesztéséért érzett fájdalom irányította cselekedeteim, nem kérhetek bocsánatot, legfeljebb sajnálhatom. Mégis megtettem előbbit…